A templom rövid története

A nagykárolyi Kalazanci Szent József templom, vagy más néven a „károlyi nagytemplom” szorosan összekapcsolódik a város és vidékének történetével és hitéletével.
Az első írásos dokumentum a nagykárolyi katolikus templomról 1264-ből származik. Később – 1333-ban – a plébánia szerepel a pápai tizedjegyzékben. A középkori templom a török dúlások idején elpusztult; helyébe új templom épült „Mindenszentek” tiszteletére.


A város ura, Károlyi Mihály nagyon rövid időre áttért a református vallásra, ezért a „Mindenszentek” templomot átadta a protestánsoknak. Miután Károlyi Mihály visszatért a katolikus egyházba, megkísérelte a templom visszavételét, de nem sikerült neki, ezért a várban rendezett be kápolnát. Itt függött egy szimbolikus kép, amely báró Károlyi Lászlót ábrázolja, aki szentáldozáshoz járul egész családjával: nejével és 20 gyermekével. Ezzel a festménnyel akarták kifejezni, hogy miközben a vallásháborúk viharaiban szinte az egész vármegye református vallású lett, báró Károlyi László családjával együtt hű maradt ősei hitéhez. Ez a kép ma is látható a templom oratóriumában.

Gróf Károlyi Sándor 1712-től kezdve sváb telepeseket költöztet Nagykárolyba és a környező falvakba, ezzel jelentősen megnövelve a város és a vidék katolikus lakosságának létszámát. A svábok betelepítésének elsősorban gazdasági okai voltak, de a grófot az a szándék is vezérelte, hogy birtokain a katolikus vallást megerősítse. A sváb betelepítés kezdetén így ír feleségének, Barkóczy Krisztinának: „Meglátod, szívem, mint inplantálom ezen praetextussal az religiót azon földre.”
1723-ban gróf Károlyi Sándor magához hívatta Nagykároly református lakosait, hogy a „Mindenszentek” templomát visszaváltsa tőlük. Ősei e templom kriptájában nyugodtak. A gróf ígéretet tett, hogy viszonzásul a „Mindenszentek” templomért új templomot, paplakot, iskolát, tanítói lakást épít a református hitközségnek, akik elfogadták az ajánlatot. A „Mindenszentek” templomát átalakították és nagy fényes ünnepség keretében szentelték fel.
A felszentelt templomot a gróf a kaplonyi ferencesekre bízta.
1724-ben tették le a templom szomszédságában a piarista rendház alapkövét.

Gróf Károlyi Sándor 1725-ben megfogalmazta a piarista rend Nagykárolyban történő letelepítési szándékát. Két évvel később a piaristák letelepedtek Nagykárolyban és átvették a plébánia vezetését. A szerzetesrendek állami feloszlatása után (1949) a piarista szerzetesek egyházmegyés papokként vezették a plébániát 1983-ig, az utolsó piarista plébános, P. Dr. Gyulai László haláláig.
A város megnövekedett katolikus lakosságának a „Mindenszentek” temploma kicsinek bizonyult. A templom építését az alapkőben elhelyezett okmány szerint egy csoda indította el. 1767-ben a piarista rend alapítóját, Kalazanci Józsefet szentté avatták. A következő évben gróf Károlyi Antalnak tíz évi gyermektelen házasság után fia született, akit a szent nevéről Józsefnek neveztek el. A gróf a gyermek születését Kalazanci Szent József csodájának tulajdonította. Ezért elhatározta, hogy fogadalmi templomot épít tiszteletére. Az alapító gróf az alapkőbe arany- és ezüst pénzeket helyezett el, és egy két láb hosszú, egy láb széles aranyozott réztáblára vésett latin emléktáblát valamint ennek papírra írt és ólomlemezbe zárt magyar és német nyelvű változatait, melyeket előbb felolvastak az összegyűlt népnek. A felirat magyar nyelvű fordítása:

A Fölséges Ur Istennek Dítsőségére
És az Áitatos Iskolák Fundatorának
Kalazanti Szent Jósefnek
Emlékezetére
Maga és Régi Nagyméltóságu nemzetsége
Nagy- károly mező Várossában
Hálaadó Szivének
És a Szentekhez viseltető Tiszteletének
Örök Bizonysága Jelére
Az Istenes Életre Tanító Iskolák Szerzetének
És a nagy- károlyi nép Buzgóságának alkalmatosságára
Egyházat akarván épiteni
A nagy méltóságu, Nagyságos Úr
Nagy- károlyi Gróf Károlyi Antal[…]
Méltóságos Báró Harrukker Josefa
Asszonnyal
Tiz Esztendei Házasságok után
A mennyei Kegyelemtől Buzgó Óhajtással kévánt
Fiu magzatot nyervén
Nagy- károlyi Károlyi Józsefet. […]

 

Gróf Károlyi Antal a Habsburg Monarchia táborszernagya volt. Sokat tartózkodott Bécsben, így a bécsi építészeket, különösképpen a katonai építészeket jól ismerte. Ezért esett választása Franz Sebastian Rosenstinglre, aki a Bécsi Katonai Mérnöki Akadémián polgári építészetet tanított. Ő tervezte meg a nagykárolyi Kalazanci Szent József templomot. A templom 1769–1779 között Franz Sieber és fia, Franz Xaver Sieber nagykárolyi építőmesterek irányításával épült fel.
A templomot 1779. augusztus 2-án gróf Eszterházy Károly egri püspök szentelte fel.

A templom belső díszítésében fontos szerepük volt az itt dolgozó asztalos-, műmárványozó-, stukkó-, festő- és aranyozási munkálatokat végző mestereknek, akiknek egy része Bécsből érkezett. A templom oltárképei ugyancsak Bécsből származnak, Johann Ignaz Cimbal festőművész alkotásai.
Külön figyelmet érdemel a főoltárkép, amely a piarista rend alapítóját ábrázolja. Kalazanci Szent József jobb karjával a felhők között megjelenő Istenanyára mutat, míg balját a mellette álló, kezeit imára kulcsoló kisfiú vállán pihenteti, akiben az oltárkép készítésekor körülbelül tízéves gróf Károlyi Józsefet azonosíthatjuk. Mögötte egy felnőtt férfi jelenik meg nyakában szalagra fűzött katonai érdemrenddel, kezében széthajtott papírtekerccsel. Ő gróf Károlyi Antal, a templom építtetője. Alig látható a két másik rendtag alakja, egyikük áhítattal figyeli a rendalapító tanítását, a másik pedig, a kép hátterében, a nézőnek hátat fordítva olvas.

A szentélyhez legközelebb eső, déli kápolnafülkében Nepomuki Szent János oltára foglal helyet. A szent egy vörös drapériás asztalon elhelyezett kereszt előtt imádkozik. A kereszt mellett egy koponya tűnik fel.

A Nepomuki Szent János-oltár mellett található a Szentháromság-oltár és festmény. A kép középtengelyében a földgolyón ülő Atya és a felhőkön trónoló Fiú, fejük fölött pedig a Szentlélekre utaló galamb jelenik meg. Alakjukat angyalok és puttók serege veszi körül, egyikük kezében keresztet tart.

A Szentháromság-oltár bal oldalán a Magyar Szent Királyok-oltár kapott helyet. Az oltárkép felső részében Szűz Mária felhők között trónoló alakja látható. Karján a gyermek Jézust tartja, aki kezét áldásra emelve, a kép alsó részében ábrázolt magyar szent királyokra, Istvánra és Lászlóra, valamint szent Imre hercegre tekint. A kép jobb sarkában, egy kereszt tövében összekulcsolt kezekkel imádkozó női alakokat látunk, előtte pedig egy férfit, aki a kezében tartott kalapáccsal szétzúzza a talapzaton álló, a pogány bálványimádást jelképező Pán-szobrot, utalva ezzel a kereszténység győzelmére.

Az Avellinói Szent András-oltár azt a pillanatot örökíti meg, amikor a szent szélütés következtében holtan esik össze szentmise közben. Az eszméletét elveszítő Andrást két rendtársa támogatja. A háttérben kivehető két felnőtt és egy gyermek alakja, arcukon aggodalom és sajnálat tükröződik. A jelenetet felhők között megjelenő angyalok csoportja koronázza.

A következő oltár képe Szent Józsefet ábrázolja ölében az áldást osztó kis Jézussal. Szent József a kép középtengelyében, lépcsőn áll. A lépcsőfokokon két puttó ül, egyikük kezében liliomot tart, és a középső csoportra mutat. Fölöttük felhők között angyalok láthatók.

Padovai Szent Antalt ábrázolja a következő oltárkép. A kép alsó részében Szent Antalt látjuk, amint térdre ereszkedve megcsókolja a ragyogó fényözönben ábrázolt kisded Jézus bal kezét, jobbjával pedig a lábainál ülő, liliomot és könyvet tartó angyalra mutat. Assisi Szent Ferenc stigmatizációjának jelenete a festmény bal felső részében látható: egy szeráf száll Ferenc felé, aki térden állva, széttárt karokkal fogadja Krisztus sebeit.
A nagykárolyi piarista templom első jelentős felújítására az 1834-es ún. érmelléki földrengést követően került sor. A károk kijavításával gróf Károlyi György Ybl Miklóst bízta meg. A felújítás 1857-1860 között történt. A leomlott toronysisak helyére egy újabb, egyszerű síkfödémmel lezárt szint került. Mindenrről a következőket írja a plébánia története:

1860. év tavaszán ismét megkezdődött templomunk csinosítása, melylyel ő nagyméltósága egyházunk és tanintézetünk kegyes védnöke gr. Károlyi György Ybl pesti jeles építészt bízta meg. Ez Pestről hozta az aranyozókat és márványozókat, kik ritka ügyességgel kezelték mind a kettőt. Az aranyozás, az oltárok és oszlopok márványozása, mit a szakértők dicsérettel, a hívek belső örömmel szemléltek, ezen évi ősz vége felé bevégeztetett. De nem csak a bel, hanem a kül csinra is gond fordíttatott. Ugyanis a templom tetőzetének minden párkányozása czink és horgony vegyületű lemezekkel foglaltatott be. Továbbá a korhadt templomajtók ujjal cseréltettek fel. Ugyanekkor nyert házunk is új fényt, új díszt. A házba vezető régi kis ajtó helyét új portale, rendünk czimerével díszítve, váltotta fel. A ház tetőzetének párkányai lemezekkel vonattak be; a rajta levő szellőző ablakok magasabb alakzatot nyerve, faragott kőből „carduum spinosum” (tüskés sziveny) csiga alakú díszítményt nyertek.

A 19. század végéig a rendháznak csak a keleti és a nyugati szárnya volt emeletes, míg a déli épületszárny földszintes volt. 1889-ben Nonn Gyula nagykárolyi építész tervei alapján a rendház déli szárnya egy emelettel bővült.

A templom méretei monumentálisak: hosszúsága 46, szélessége 18, külső magassága 25 méter. Legutóbb 2013-14-ben volt a templom külseje részben felújítva. A plébánia búcsú ünnepét a kirbályt aaugusztus 25-én tartják.
Szentháromság vasárnapján is tartanak búcsút. A Gencs felé vezető úton, az ún. „Lyukas halmon” épült a 18. században a Szentháromság tiszteletére egy kápolna. Itt az ünnepen, ill. Nagyboldogasszony napján ünnepi szentmise van, melyen a nagykárolyi hívek és a szomszédos falvak katolikus hívei szép számban vesznek részt.


A templom tornya
A homlokzat alsó szintjét egy gazdag profilozású párkány zárja le, efölött emelkedik a tömör, vízszintes tagolású torony, amelyet ívelt vonalú díszítőelemek, voluták, urnák, szobrok, ablakok és a tornyot három szintre tagoló párkányok tesznek mozgalmassá. Különös figyelmet érdemel a tornyot díszítő nyolc szobor. Közülük négy a főpárkány fölötti voluták tetején található, négy pedig a torony első emeletének párkányán. Rosenstingl tervei alapján készült a Károlyi család címere, amelyet a nyugati homlokzaton a torony középső szintjét tagoló félköríves záródású ablak könyöklőpárkánya alá helyeztek el.
A torony díszítése, tagolása, a nyílászárók kiképzése – a torony legfelső szintjének kivételével – a 18. században lett kialakítva, és egységes képet mutat, az itt megjelenő barokk, enyhén klasszicizáló jellegű tagoló elemekkel, amelyek a templom külső falainak egészén megtalálhatók.
A nagykárolyi piarista templom és a szomszédos rendház jelenleg plébániatemplomként, illetve plébániaként működik. A templomban a szembemiséző márványoltárt Gui Demeter készítette 1988-ban.

IRODáK

Plébániai iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 12:00
hétfő és csütörtök: 17:00 - 19:00

Főesperesi iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 13:00

ELéRHETőSéGEINK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei
Str. 1 Decembrie 1918, nr. 54
RO-445100 Carei

Tel/Fax:+40 261 862 149
Mobil: +40 771 403 183 Email:

plebania@kalazanci.ro

INTéZMéNYüNK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei

COD FISCAL 8024129

COD IBAN:
RO96 RNCB 0222 0969 7469 0001
BCR CAREI