Nagykárolyi Főesperesség

Nagykárolyi I. esperesi kerület


Nagykárolyi Kalazanci Szent József plébánia

445100 - Carei, str. 1. decembrie 1918 nr. 54., jud. Satu Mare
Telefon/fax: 0261-862.149

A nagykárolyi plébánia már 1333 előtt létezett. A Mindenszentek tiszteletére épült plébániatemplomot 1545 körül a reformátusok elfoglalták, s ezzel megszűnt a katolikus plébánia. Gróf Károlyi Sándor 1712-ben ide is telepített bevándorló svábokat, akik részére 1723-ban visszaszerezte a templomot, újraalapította a plébániát, s annak vezetését először a kaplonyi ferencesekre, majd 1727-ben a piaristákra bízta.
A jelenlegi templom alapját 1769-ben gróf Károlyi Antal tette le. A templomot gróf Eszterházy Károly, egri püspök szentelte fel 1779-ben. Az 1834-es földrengés ezt a templomot is jelentősen megrongálta. Az Ybl Miklós tervei alapján 1857-1860 között végzett javítási munkálatok költségeit gróf Károlyi György fedezte.
A nagykárolyi plébánia lelkipásztori ellátását a Piarista Gimnáziumban jelen lévő piarista atyák látták el. 1983 decemberében meghalt Dr. Gyulai László, az utolsó piarista plébános. Ezt követően a plébánia lelkipásztori ellátását egyházmegyés papok látták el.
2004-ben piarista nővérek telepedtek le.

Plébános: Ilyés Csaba
Spirituális: Simon Attila  


Nagykárolyi Fatimai Szűz Mária plébánia

445100 - Carei, Cart. M. Viteazul II. V 20/1, jud. Satu Mare
Telefon/fax: 0261-861.550

Az 1970-es években épült tömbház-negyedben szükségesnek látszott egy új templom építése. Erre csak a politikai fordulat után nyílt lehetőség. Az építkezés 1991-ben kezdődött el. A tervet Günther Tibor mérnök készítette. A szentély berendezését H. Lukácsovits Magda tervezte. A fatimai szobor a svájci Fatima-Világapostolátus ajándéka. A templomot 1996. október 12-én szentelte fel Reizer Pál püspök, és két évre rá egyházmegyei kegytemplommá nyilvánította. 1999. augusztus 1-jétől plébániai rangra emelte. 1999. szeptember 23-tól a Románia Fatima-Világapostolátus központja lett. Az új plébániaépület 2003-ban készült el.

Plébános: Szilágyi János 


Börvelyi Tizennégy Segítő Szent plébánia

447050 - Berveni, str. Principală nr. 148., jud. Satu Mare
Telefon: 0261-872.297 

Börvely nagyon régi község. Már az őskorban is lakott hely volt, amit a határában talált kő- és bronzkori leletek bizonyítanak. A település szerepel az 1216-os Váradi Regestrumban. A plébániáról az 1332-es pápai tizedjegyzék tesz először említést. Egy 1430-ból származó okmány szerint a település kőtemplommal, toronnyal és temetővel rendelkezett. A hívek a hitújításkor, 1530 körül, protestánsok lettek, s így a templom is. Ezt a templomot használták mindaddig, amíg 1802-1806 között újat építettek. 1748-ban Barkóczy Ferenc, egri püspök, a Börvelyt Kaplonyhoz csatolta. Katolikus hívek ekkor nem laktak a faluban. 1804-ben, a kálmándi plébánia megalapítása után Kálmándhoz rendelték. A 19. században nagyon kevés katolikus lakosa volt a településnek. A katolikusok száma a kendergyár létrehozása után kezdett erőteljesen növekedni a betelepüléseknek köszönhetően. Körösi Károly, kálmándi plébános, kibérelte az uradalmi majorban található kerékgyártó lakást, s ott ideiglenes kápolnát rendezett be számukra. Hetente egyszer átjárt hitoktatásra, majd 1924-ben létrehozta a helyi egyháztanácsot is. 1935-ben kezdték el a templom építését, amelyet Fiedler István, szatmári püspök 1937. szeptember 5-én szentelt fel a Tizennégy Segítő Szent tiszteletére, és a helyi katolikus közösséget külön lelkésszel látta el. A jelenlegi plébánia épülete 1981-1982-ben épült. A plébániát 1991-2003 között Kálmándról látták el. 

Plébános: Tzier Ernő 


Csanálosi Szent Kereszt Megtalálása plébánia 

447340 - Urziceni, str. Principală nr. 180., jud. Satu Mare
Telefon: 0261-874.213 

A község ősi neve Chalanus, Csalános majd Csanálos. A népmonda szerint a rendkívüli erejéről nevezetes Bethlen Gábor fejedelem az Ecsedi-lápban lakó sárkányt Mérknél felmérgesítette, Vállajnál vállba döfte és Csanálosnál csalánban dobta. A település a Károlyiak első birtoka volt. 1325-ben lett a Kaplony-nemzetségből való Ördög András birtokába került. A 15. század elején a rokon Vetési, Bagosi és Csomaközi családoknak is volt jussuk benne, a Károlyiak azonban ezt is megszerezték. Mivel a 17.-18. század folyamán lakossága a háborúk és járványok következtében igen megcsappant, gróf Károlyi Sándor, hogy biztosítsa a szükséges munkaerőt, sváb betelepítéssel pótolta a lakosságot. A svábok letelepedése fokozatosan történt. Az első csoport 1712 július 14-én érkezett, majd ezt követte a második július 21-én és a harmadik július 27-én. A három csoportban érkezett sváb bevándorlók helyzete az első hónapokban kétségbeejtő volt. Barkóczy Krisztinának férjéhez, Károlyi Sándorhoz, intézett levelei jellemzően világítják meg az új telepesek nyomorát. Készpénz, megfelelő segítség és munka hiányában egy részüknek a koldulás vagy az éhhalál között kellett választania. Házak építésére 1712-ben nem is gondolhattak. Meg kellett elégedniük azokkal a rozoga viskókkal, amelyeket a kipusztult, elszökött vagy kiköltözött jobbágyok hagytak ott. A grófnő, ahogyan tudta, támogatta őket: búzát, lisztet osztott szét köztük, valamint segített az ökrök és a gazdasági felszerelések beszerzésében. 1714-ben a 42 férfi lakosból már csak 19 maradt, 1716-ban pedig már csak itt laktak svábok, akik időközben a szomszéd községekből is ide költöztek. A sváb községekben volt egy jellegzetes örökösödési rendszer. A többgyermekes gazda birtokának felét legkedvesebb gyermekére hagyta, a másik felét pedig eladta gyermeke jegyesének, megőrizve így a birtok egységét. A eladott részért kapott pénzt maradék gyermekei közt kiosztotta, akik ebből házat építettek, s zsellérekként dolgoztak szerencsésebb testvérük birtokán. Ennek a rendszernek az volt a következménye, hogy míg a telkes gazdák száma állandó maradt, a zsellérek száma egyre növekedett, s 1914-ben ez már a gazdák számának háromszorosát jelentette. Az 1920-as földreform enyhített csak a helyzeten. A plébánia már a középkorban is létezett, de nem tudni, mikor alakult. A reformáció idején megszűnt, s majd csak a svábok betelepítése után alapították újra. Az érmelléki protestáns egyházkerületi jegyzőkönyv 1736-ban említi, hogy a református anyaegyház a katolikus svábok letelepedésével megszűnt. A katolikus plébánia alapításának pontos évét nem ismerjük, de támpontként szolgál, hogy Mulsz János 1721-ben Nagykároly és Csanálos közös plébánosaként szerepel az úrbéri szabályzatban. A svábok letelepedésük után templomot építettek, amelyet 1751-ben megnagyobbítottak és renováltak. Holzer János plébános szentelte fel, aki később a szentély alatt kapott örök nyugvóhelyet. 1832 június 30-án a templom a plébániával együtt leégett, s 1834-ben építették újjá, egyben kétoldalt ki is bővítve azt. 1861-ben a falu szándékos gyújtogatás áldozata lett, s így a templom ismét elpusztult, de három éven belül fölépítették a mai templomot és a plébániaépületet, amely 1973-ig állt. 1877-ben a tornyot magasabbra emelték és ércfedéllel látták el. A plébánia jelenlegi épülete Brunner István idejében készült el 1974-ben.  

Plébános: Heinrich Antal 


Kaplonyi Szent Antal plébánia

447080 - Căpleni, str. Principală nr. 495., jud. Satu Mare
Telefon: 0261-873.004  

Kaplony ősrégi település, amelyből több ősi nemzetség (Vadai, Károlyi, Vetési, Bagosi) származott. IV. Béla névtelen jegyzője, Anonymus, a honfoglaló vezérek közt említi Kund vezért és fiát, Korszánt. Kézai Simon krónikája szerint Könd vezérnek két fia volt: Köcsid és Kaplony, akit kaplonyi nemzetség őseként tartunk számon. A kaplony török eredetű szó, amely tigrist jelent. A nemzetség zászlaján minden hiedelem ellenére nem a tigris, hanem a (keselyű) karvaj alakja lengett. Aranyszínű ragadozó madár kék mezőben egy halmon áll, legtöbbször kiterjesztett szárnyakkal. A 19. századig úgy tudták, hogy a nemzetség hiteles oklevéllel is bizonyítható őse Kaplony András, aki 1219-ben már nem élhetett, mert ebben az esztendőben özvegyét és két fiát, Ördög Mihályt és Simont perbe fogták. Karácsony János történész a Váradi Regestrumban megtalálta Kaplony András apját, Kaplony Józsát. Ha fia, András 1219-ben már halott volt, akkor Józsának, 1150-1180 körül kellett élnie. A 13. század közepére már 14 népes család vallotta közös ősének Kaplonyt. Két fontosabb ág: Nagymihályi: ebből váltak ki a Sztáraiak, Eördöghök és a Bánfiak, akik nagy szerepet játszottak a középkor folyamán. Nagykárolyi ág, melynek tagjai az újkori Magyarország arculatát alakították. A reformáció korában a család protestánssá lett. A család egyik sarja, Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor fejedelem felesége volt. Kortársa, Károlyi Mihály, 1609-ben bárói rangot kapott, és katolikus lett. A 14. és 16. század között a Károlyi ősök a nagykárolyi Mindenszentek templomában nyugodtak. Amikor a templom a reformátusok tulajdonába ment át, a család katolikus tagjait a szatmári jezsuiták templomában temették el. Itt nyugodott többek között báró Károlyi Mihály is, akinek földi maradványait átszállították Kaplonyba, s így ő az első a Károlyi családból, akinek koporsóját a kaplonyi kriptában őrzik. A jelenlegi kaplonyi templom a település harmadik temploma. Az első templom eredete a 11. századra nyúlik vissza. A Budai krónika szerint Kücsid és Kaplony öreg korukban keresztvíz alá hajtották fejüket, és monostort alapítottak. Károlyi Sándor gróf írja, hogy birtokában van egy 1195-ben keltezett oklevélnek, amely a kaplonyi monostor alapításának idejét 1080-ban jelöli meg. Az oklevél másolatát átadta a ferenceseknek megőrzés céljából. Mivel Magyarországon 1130-ig csak a bencések telepedtek le, az első templom, amelynek védőszentje Toursi Szent Márton volt, kizárólag bencés lehetett. Röviddel a szatmári békekötés után gróf Károlyi Sándor Nagykárolyban megírta a monostor és a templom alapítólevelét, amelyben azt a szándékát is kifejezte, hogy a kaplonyi zárdába ferenceseket szeretne hívni. 1719-ben a barátok le is telepedtek Kaplonyban. A templomot valamikor az 1720-as években szentelték fel. Titulusa Az Ige Megtestesülése. Oltárképe ma is látható Kaplonyban. A gróf a templom déli oldalával párhuzamosan egy kápolnát is emeltetett, amelyet a család temetkezési helyéül szánt. Az 1834-es földrengés itt is nagy károkat okozott, lerombolva a templomot és a kolostort. Gróf Károlyi György előbb a rendházat építtette fel, majd 1841-ben Ybl Miklóst kérte fel a jelenegi templom tervrajzának elkészítésére és az építkezés felügyelésére. Szintén ő tervezte a grófi sírboltot, amely egy gyönyörű háromhajós templom. A 20. század elején a koporsók száma egyre gyarapodott, ezért a család úgy határozott, hogy feláldozza a két mellékhajót és falrendszeres temetkezésre tér át. Ezzel a gyönyörű háromhajós templom stílusát elrontották. A kripta ékessége az 1898-ban készített feszület. Az egyetlen tömb kararai márványból kifaragott remekmű készítője a firenzei Pietro Bazzanti. A templomot 1848. június 18-án, Szentháromság vasárnapján szentelte fel boldogemlékű Hám János, szatmári püspök. Tekintettel arra, hogy a falu másik végén lakó hívek számára a templom igen távol találhatók, az utóbbi években épült egy újabb templom, amelyet 1999-ben szentelt fel néhai Reizer Pál püspök Szent József tiszteletére. 2008-ban a ferences atyák vették át a plébániai szolgálatot. 

Plébános: Tímár Sándor Asztrik OFM
Segédlelkész: Főcze Imre Bonaventura OFM
Lelkipásztori kisegítők: Bartalis Árpád János OFM, fr. Mihály Zoltán OFM 


Kálmándi Szent Anna plébánia 

447081 - Cămin, str. Principală nr. 197.
Telefon: 0261-872.741 

Az 1748-es kánoni vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint Kálmánd lakosai reformátusok, templomuk viszont valamikor a katolikusoké volt. Tehát a reformáció előtt plébánia volt. A középkorban épült templomot gróf Károlyi Anna vette vissza a reformátusoktól, és adta vissza a katolikusoknak. A Károlyi grófok által ide telepített sváb katolikus híveket fél évszázadon át a kaplonyi ferencesek látták el. 1803-ban a kálmándiak arra kérték az egri püspököt, hogy újra plébániai rangra emelje a községet. Kérésük 1804-ban teljesült. 1862-ben tűzvész pusztított a községben, s ekkor a templom is leégett. A kegyúr 1866-ban új, kibővített templomot épített, amelyet ugyanabban az évben, Szent Anna ünnepén szenteltek fel, az előző templomhoz hasonlóan, szintén Szent Anna oltalmába helyezték. 1982-ben készült a jelenlegi plébánia épülete.
2004-ben avatták fel a falu szülöttjének, Boldog Scheffler János szatmári vértanú püspöknek a templomkertben elhelyezett szobrát.

Plébános: Néma Sándor 


Mezőfényi Szent Mihály plébánia 

Foieni, str. Principală nr. 498., jud. Satu Mare
Telefon: 0261-874.620 

A község a Károlyi család ősi birtoka volt. Károlyi Merhárd telepítette be 1325-1351 között, s valószínűleg ekkor épülhetett első temploma is. 1411-ben vita támadt a Károlyi, Vetéssy és Bagossy családok között a faluért, amikor is igazolást nyert, hogy a Károlyi család sarja alapította, tehát őket illeti. A plébánia már az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepel, de a 17. században, a folyamatos háborúk következtében kipusztult. 1720-ban gróf Károlyi Sándor ide is svábokat telepített, nekik templomot épített, és plébániát alapított.
1748. június 7-én gróf Barkóczy Ferenc, egri püspök, látogatást tett a szatmári esperesi kerületben, amelynek során meglátogatta a mezőfényi plébániát is. A plébánia egyik legrégibb és legértékesebb írásos emléke az erről a látogatásról szóló jegyzőkönyv. Ez megemlíti és méltatja a Szent Mihály tiszteletére épült templomot, amelyet 1743-ban (Eszterházy Károly, egri püspök 1777-es látogatásának leírása szerint 1745-ben) emeltek. A hívek száma azonban már az 1748-as püspöki látogatás alkalmával meghaladta a 700-at, az 1777-es látogatás alkalmával pedig Eszterházy Károly püspök kifejezetten meghagyta a plébánosnak, győzze meg a kegyurat, hogy új templomot építsen, mivel a régi templom egyrészt összedőléssel fenyegetett, másrészt pedig kicsinek bizonyult.
Az új, mai templom alapkövét 1783. július 2-án tették le gróf Károlyi Antal jelenlétében, és 1785-ben szentelték fel, az előző templomhoz hasonlóan Szent Mihály főangyal tiszteletére. Az 1834. október 15-én a földrengés következtében elferdült a templom tornya, amelyet 1838-ban javítottak ki. A templom külsejét legutóbb 2011-ben renoválták. A plébánia jelenlegi épületét 1970-ben építették.  

Plébános: Czier István 

IRODáK

Plébániai iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 12:00
hétfő és csütörtök: 17:00 - 19:00

Főesperesi iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 13:00

ELéRHETőSéGEINK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei
Str. 1 Decembrie 1918, nr. 54
RO-445100 Carei

Tel/Fax: +40 261 862 149
Mobil: +40 771 403 183 Email:

plebania@kalazanci.ro

INTéZMéNYüNK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei

COD FISCAL 8024129

COD IBAN:
RO96 RNCB 0222 0969 7469 0001
BCR CAREI