Jelenkor

1983. december 8-án meghalt Dr. Gyulai László, az utolsó piarista szerzetes, aki plébánosként vezette az egyházközséget. Mivel szerzetesrendeket a kommunista államhatalom nek ismert el, és nem tudtak utánpotlásról gondoskodni, az egyházközség vezetését egyházmegyei pap látja el. 1984. január 1-ei hatállyal Lieb József került az egyházközség élére.
1984-ban a templomba bevezetik a kihangosítást. A plébános elindítja a plébánia épületének visszaszerzése ügyében a törvényes eljárást. 1958-ban a plébániát az 1948-as törvény értelmében teljes egészében államosították.
1986. szeptember 1-én, több mint egy évi hasztalan kérelem után engedélyezte az állami hatóság a műemlék templom festését. A munkálatokat Bódi András szatmári festő végezte. 1988-ban új szembemiséző márványoltárt készített Gui Demeter, Lukácsovits Magdolna festőművész tervei szerint.
1988. augusztus utolsó vasárnapján Sipos Ferenc egyházmegyei kormányzó a belsőleg felújított templomot felszentelte. Erre az alkalomra a Nagykárolyban élő Fényi István költő verset írt:

ZSOLTÁR AZ ISTEN HÁZÁRÓL

Valahova tisztán kell jönnöd,
valahol meg kell találnod égi erőd.
Ki tudna testi es lelki mocsokban
megállni örök Istene előtt?

Valahol ki kell szakadnod
meggyötörtséged poklaiból,
ahol égi kenyérrel táplálkozol,
s a te nyelvjárásod forrásából iszol.

Szemlélheted a világegyetem
széljárta gyönyörű tájait,
amikor a lélek mezőire kell nézned,
itt lelsz eligazítást, csak itt.

Századok óta itt hull fejünkre
a szent permetezés, az Evangélium,
menedékünk ez a hajlék, amikor
a zaklatott világban a fény kihuny.

Az isteni lakhelyeknek
a gonosz támadása csak pehely,
újra meg újra erednek tisztító esők,
égi Atyádnak visszaad az ostya és a kehely.

Kerékbe törhet bűnöd és a világ,
s úgy érzed, nincs más, csak a vész,
nincs más, csak a földi megkínzatás,
ide terít a jézusi ölelés.

Ne hagyjuk hát a templomot,
te sem s a szent ház sem magányosodhat el,
az árvák s a zavarba jutottak Istene
kétségeidre itt mindig felel.

Fényi István


1988-ban a plébánia épületet visszakapta az egyház. Szinte emberfeletti küzdelemben sok, sok utánajárás, és még több kiskapun át az államnak átírt épület felét - földszint és emellett - visszaírták telekkönyvileg a római katolikus egyház tulajdonába. 1948-tól a piarista atyák a földszinten 5 teremmel és egy mellékhelyiséggel rendelkeztek, de ez is a román állam nevén volt. A teljes emelet, és a földszint másik fele is az állam tulajdonában volt, és sok lakója volt: legtovább leány bennlakás volt, majd betakarító munkások szállása. Ezek aztán táncoltak az emeleten vagy éppen fát vágtak. Szinte lehetetlen volt éjszaka aludni. Az ajtók szemöldökfájáról eltüzelték a borító deszkát, az ablakszárnyakat is, sőt a tetőről a gerendákat kezdték el tüzelni. Leírhatatlan állapotban kapta vissza az egyház az épületet. Először a tetőt hozták rendbe. A középső bejárat, a lépcsőház és az attól keletre eső rész az államnak maradt. Ezért kellett a földszintes illemhelyiség helyére lépcsőházat készíteni. Az emeleten két fürdőszoba készült el, újonnan kellet bevezetni a villanyt, kicserélni az ajtót, ablakot, parkettezni. A földszinten két hittanterem készült el. Addig a templomban és az átjáró sötét szobában volt a hittanóra.

A főoltárképet 1926-ban restaurálták a többi oltárképpel együtt Hosszú Márton és Ujházi Sándor festőművészek irányítása mellett. 1989-ben újból meg kellett tisztítani, kiemelni eredeti színeit. Ezt a munkát Jakabovits Miklós és Vinceffy László festőművészek végezték nagy igényességgel.

1990-ben a plébánia visszakapta a még megmaradt államosított részt is. Az állapotok hasonlóak a már korábban visszakapott épület-részhez.
1991-ben a plébánia elkezdi a mai Fatima templom építését. Ennek igénye már korábban is felmerült, hiszen a sok tömbház lakás messze volt a templomtól, de a kommunista rendszer nem engedélyezte a templom építését. A plébánia egy telek csere következtében kapta meg az önkormányzattól a mostani templom és plébánia területét. A tervet Günthner Tibor mérnök készítette. A szentély berendezését a nagykárolyi születésű, Németországban élő H. Lukácsovits Magda tervezte. A templomot 1996. október 12-én szentelte fel Reizer Pál püspök, majd 1999. augusztus 1-től plébániai rangra emelte.
1992-ben megalakult a római katolikus iskola. Egyelőre egy kilencedik osztállyal, és 30 tanulóval indult el. Az évfolyamok létszáma évről évre gyarapodott. Először egy évfolyam indult, majd egy párhuzamos osztály is, végül pedig egy harmadik osztály is elkezdte tevékenységét. Az iskola először az ún. „Norma” iskolában volt, amely korábban szintén egyházi épület volt. Bár az épületet nem adták vissza, de a katolikus iskola működését ebben az épületben jóváhagyták. Igaz, az első években az egyház bért fizetett az épület használatáért és az iskola számláit is a plébánia fizette.

2013-2014-ben nagyszabású renoválási munkálatokra került sor. Európai Úniós pályázat keretében a templom tornyo és a szentélyt körülölelő folyósó került felújításra. Ez utóbbi helyen egyházművészeti kiállítás található, amely egyeztetés alapján megtekinthető. 2014-től újra működik a templom toronyórája.

2016-ban Magyarország kormányának támogatásával a templomhajó külső felújítása is megtörtént. A felújított templom megáldását 2016. augusztus 25-én Schönberger Jenő szatmári püspök végezte.

A plébánián a következő egyházmegyés papok szolgáltak plébánosként:
Lieb József (1984-1995), Papellás István (1995-1999), Heinrich Antal (1999-2004), Kühn Pál (2004-2008), Reszler Mihály (2008-2013), Ilyés Csaba (2013-).

Segédlelkészek:
Timár Péter (1898-1903), Guba Pál (1898-1899), Tietz Sándor (1899-1902), Lörincz Gábor (1902-1903), Boros Antal (1903-1905), Varjas Endre (1904-1907), Horváth Jenő (1905-1909), Palmann Péter (1907-1910), Berényi Mátyás (1909-1910), Szentiványi Béla (1910-1915), Klacskó István (1910-1911), Tihanyi Béla (1911-1913), Zoboki Vince (1913-1922), Panyik Tóth Lajos (1915-1921), Lőrincz Lajos (1919-1921), Dr. Bakkay Kálmán (1921-1922), Gallov József (1922-1928), Láng Pál (1922-1923), Bakódix Antal (1924-1929), Komlósi András (1928-1935), Kacsúr János (1929-1933), Aubermann Péter (1933), Tempfli Márton (1933-1940), Raszga István (1935-1937), Simon Tamás (1937-1938), Denderle József (1938-1942), Raszga István (1940-1943), Szennai Sándor (1942-1946), Erőss József (1943-1944), Török Jenő (1944), Dr. Zernye József (1945), Kálmán András (1947-1967), Kincs Imre (1947-1948), Raszga István (1949), Tepfenhardt Ferenc (1968-1969), Bagossy István (1969-1972), Poósz Lajos (1973-1974), Berendy József (1974-1976), Fenyák Ferenc (1977-1978), Baumann Mihály (1978-1980), Való Ferenc (1980-1981), Komáromi Gyula (1983-1985), Schönberger Jenő (1985-1987), Merka János (1987-1989), Néma Sándor (1989-1990), Láng Pál (1990-1991), Borota Ottó (1991-1993), Hársfalvi Ottó (1993-1995).

Spirituálisok a Kalazanci Szent József Iskolaközpontban:
Magász Jenő (1995-1999), Seffer Dániel (2006-2013), Simon Attila (2013-).

Papi hivatások:
Schmotzer József (1805), Bodnár Béla (1812), Forstenheizler József (1813), Csorba József (1815), Ekker Ferenc (1815), Szorgh Ferenc (1824), Orosz Ferenc (1837), Zanathy Ferenc (1841), Serly Károly (1846), Erber Mihály (1850), Wéber József (1863), Kosztra Ignác (1865), Vanyek Ferenc (1870), Szentgyörgyi Jordán Károly (1873), Perényi (Pintye) János (1873), Dimand János (1885), Serly Béla (1885), Vodicska Imre (1887), Pilcz Ede (1896), Jaklovics György (1897), Dongolovics Gyula (1898), Szabó Lajos (1903), Pap (Sinka) János OSchP (1905), Patay István (1908), Patay József OSchP (1909), Hágen János (1911), Lőrincz István (1912), Pakocs Károly (1915), Dr. Lőrincz Lajos (1916), Hágen János (1921), Dr. Piskolti (Melau) Ferenc (1922), Lőrincz János (1922), Barna József (1923), Princzinger István OSchP (1926), Dr. Félegyházi (Kinczli) József (1929), Dr. Zernye (Wenig) József OSchP (1934), Polyák István (1937), Való (Waldmann) Ferenc OSchP (1946), Sikolya Bálint (1948), Uhár József OSchP (1951), Bodnár János, Gindele Tibor (1965), Poósz Lajos (1968). 
IRODáK

Plébániai iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 12:00
hétfő és csütörtök: 17:00 - 19:00

Főesperesi iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 13:00

ELéRHETőSéGEINK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei
Str. 1 Decembrie 1918, nr. 54
RO-445100 Carei

Tel/Fax: +40 261 862 149
Mobil: +40 771 403 183 Email:

plebania@kalazanci.ro

INTéZMéNYüNK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei

COD FISCAL 8024129

COD IBAN:
RO96 RNCB 0222 0969 7469 0001
BCR CAREI