A (teljes) búcsú
fogalma, elnyerésének feltételei
- a Magyar Katolikus Lexikon alapján -

A búcsú (lat. indulgentia): a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése.

A nyugati egyház hagyomány különbséget tett a bűn eltörlése és a büntetés elengedése között. A Krisztustól kapott oldás és kötés hatalma vonatkozik mind a bűn alóli föloldozásra, mind a büntetés elengedésére. A bűnök megbocsátása és a halálos bűnért járó örök büntetés elengedése a szentségi föloldozásban megy végbe (bűnbánat szentsége). A bűnök megbocsátása után azonban visszamaradnak bizonyos ideig tartó büntetések, s a búcsú ezek eltörlése.
Az egyház az élők számára úgy engedélyez búcsút, hogy lelki hatalmával közvetlenül elengedi az ideigtartó büntetést, mert az élő hívők az egyház joghatósága alá tartoznak; a megholtak viszont már nem, azért érettük csak könyörög (suffragium) Istenhez, hogy engedje el büntetésüket. Ezt azért teheti meg, mert rendelkezik Krisztus és a szentek érdemeinek kifogyhatatlan kincstárával, erre mindig hivatkozhat és ebből mindig osztogathat
A búcsú elnyerésének föltétele a kegyelem állapota, az előírt jótettek elvégzése és legalább általános szándék a búcsú elnyerésére. A gyakorlatban mindig megkülönböztették a teljes és a nem teljes búcsút, de a megkülönböztetésre soha nem volt kimerítő ismérv.
Az embernek bűnbánatot kell tartania, keresnie kell Istent, meg kell térnie, át kell alakulnia és kérnie kell bűnei bocsánatát. A bűnnek mindig lehetnek következményei, s ezeket a megtérés nem tudja megakadályozni. Így a bűnbánat komolyságához hozzátartozik annak az ítéletnek az alázatos elfogadása is, amely elől az ember nem térhet ki (1Kor 5,5; 1Tim 1,20; 1Kor 11,32; Jel 2,22). A Szentírás egyes esetekben említi az Istentől külön kirótt büntetést is (Ter 3,13 és Bölcs 10,20; Szám 20,12; 2Sám 12,10-14), ezért nem lehet egyszerűen elvként állítani, hogy a bűn megbocsátása minden esetben magával hozza minden büntetés elengedését is. Az egyház képes ezt a kiengesztelődési folyamatot segíteni az emberben akár imádságával, akár jótettekkel, még a halottak esetében is, ahogy arról a Szentírásban szintén szó van (2Mak 4,43-46; Mt 6,12; 1Jn 3,20; 2Tim 1,18; Jak 5,16). Jézus külön megígérte az egyház közös imájának meghallgatását (Mt 18,18; Mk 11,24; Jn 15,16). Természetesen a meghallgatás módja függ Isten bölcsességétől és annak a személynek a befogadóképességétől, akiért az egyház könyörög.

A hatályos törvények szerint a búcsú fajtái: a búcsú lehet részleges vagy teljes aszerint, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részben szabadít-e meg vagy teljes egészében (CIC 993.k.).

A búcsú engedélyezője:
a) a legfőbb egyházi hatóság, a pápa;
b) azok, akiknek ezt a hatalmát a jog elismeri (ilyen az Apostoli Penitenciária);
c) akiket erre a római pápa fölhatalmaz ( CIC 995.k. 1.§);
d) akiket erre olyan, a pápánál alacsonyabb rangú, búcsú engedélyezésre jogosult szerv hatalmaz föl, melynek ezt az Apostoli Szentszék kifejezetten megengedte. A búcsúk engedélyezésének hatalmát ugyanis a pápánál alacsonyabb rangú szervek nem adhatják tovább másoknak, hacsak erre az Apostoli Szemtszéktől kifejezett engedélyt nem kapnak (CIC 995.k. 2.§).

A búcsú elnyerője: bármely hívő nyerhet részleges vagy teljes búcsút a maga számára, vahy fordíthatja könyörgésként az elhunytak javára (CIC 994.k.).

Ahhoz, hogy valaki búcsú elnyerésére képes legyen, szükséges, hogy:
a) meg legyen keresztelve;
b) ne legyen kiközösítve;
c) legalább az előírt cselekmények végén a kegyelem állapotában legyen (CIC 996.k. 1.§).

A búcsú elnyerésének feltételei: ahhoz, hogy az arra képes személy a búcsút el is nyerje, szükséges, hogy:
a) szándékában álljon a búcsút elnyerni;
b) a megszabott időben és kellő módon elvégezze az előírt cselekményeket, a búcsút engedélyező intézkedésnek megfelelően (CIC 996.k. 2.§).

Teológiailag túlhaladottnak látszik a búcsú adósságtörlesztő jellege. Azt azonban látni kell, hogy az egyik legszemléletesebb kép: a pápa Krisztus, a Boldogságos Szűz és a szentek érdemeiből segít a bűn adóságaitól megszabadulni.
IRODáK

Plébániai iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 12:00
hétfő és csütörtök: 17:00 - 19:00

Főesperesi iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 13:00

ELéRHETőSéGEINK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei
Str. 1 Decembrie 1918, nr. 54
RO-445100 Carei

Tel/Fax: +40 261 862 149
Mobil: +40 771 403 183 Email:

plebania@kalazanci.ro

INTéZMéNYüNK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei

COD FISCAL 8024129

COD IBAN:
RO96 RNCB 0222 0969 7469 0001
BCR CAREI