Szeplőtelen Szűz – Szeplőtelen Fogantatás

A festmény felújításának képes beszámolója


A festmény a nagykárolyi Kalazanci Szent József plébániatemplom Szűz Mária oltár képe. A kép címe a „Szeplőtelen Szűz”, szerzője az egyházmegyénkben már ismert Peschky festőművész, keltezési dátuma 1857. Eredetileg a festmény mérete kisebb volt és valószínűleg keretezett. A jelenleg látható oltárépítményt melyben a kép látható, Schmidt Ferenc budapesti oltárépítő készítette 1912-ben, a szemközti egykori Szent Sir oltár mására. A festményt ekkor nagyobbították meg jelen méreteire és helyezték el ide.  (Dr. Bara Júlia művészettörténész kutatásai alapján.)

A festmény olaj technikában készült, vászonra festve, mérete 210 x 90 cm.

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának tisztelete


A Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata conceptio) egy katolikus hittétel, amely szerint Szűz Mária fogantatása percétől, már édesanyja Szent Anna méhében mentes volt az áteredő bűntől és egész életében az is maradt. Ünnepe: december 8.

A keleti egyházban már a VII. században ünnepelték, majd a IX. századtól dél Olaszország területén is, ahonnan főleg a ferences rend hatására tova terjed egész Európa szerte. IV. Sixtus pápa 1477-ben fölvette a római naptárba, december 8-ára, Mária születésétől szeptember 8-tól visszaszámolt 9 hónap alapján. XII. Ince pápa 1693-ban a világegyház számára előírta mint ünnepet, XI. Kelemen pápa pedig 1708-ban kötelező ünneppé tette.
A Katolikus Egyház 1854. december 8-án mondja ki a végleges dogmát: A Boldogságos Szűz fogantatási pillanatától mentes volt az áteredő bűn minden szennyétől. A lourdes-i kegyhely is, ahol 1858-ban a tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya ezt a hittételt népszerűsíti.

Ábrázolása

Az első a Szeplőtelen Fogantatásra utaló ikonográfiai ábrázolások a középkorban a különböző Szent Anna képek, mint Szent Anna és Joachim találkozása, Szent Anna harmadmagával. A XV. századtól egy újfajta ábrázolásban a Szeplőtelen Szűz dicsőségben lebeg az égi szférában, majd a XVII. században a Napbaöltözött Asszony képéből alakul ki a barokk kortól kezdődően oly gyakran ábrázolt képtípus, melyben Mária lába alatt holdsarló, csillagkoszorú övezi a fejét, alakját nap ragyogja be. Egy másik gyakori ábrázoláson, Mária lábai alatt levő földgolyót a kísértés kígyója övez, melyet lábbal tipor.

Ez a képtípus úgy Európa szerte, mint hazánkban is egy nagyon kedvelt és elterjedt ábrázolás, ezért több értékes vagy szerényebb műalkotásban találkozhatunk vele. Talán a legismertebb és legnagyobb hatású ebben a kategóriában a XVI. századbeli Napbaöltözött Asszony kegyszobor, mely a csíksomlyói ferences rendi kegytemplomban látható.
Az elmúlt idők során a Szeplőtelen Szűz ábrázolása nagyon sok híres festőt ihletett meg. Ezek a műalkotások a későbbiekben sok művész számára alapul szolgáltak az újabb képek, szobrok megalkotásához.
Egyházmegyénkben a szatmárnémeti Zárda templom, a szinérváraljai plébániatemplom és az erdődi Zárdatemplom titulusa a Szeplőtelen Fogantatás, ugyanakkor templomainkat régebbi és újabb korokból 18 festmény és 18 szobor díszíti.

A nagykárolyi festmény

A Kalazanci Szent József Mária oltárképe a már jól ismert Immaculata conceptio ikonográfiájának megfelelő ábrázolása. A kép középponjában fejét kissé oldalra hajtva Máriát láthatjuk amint mezítláb a földgömbön áll és bal lábával a szájában almát tartó kígyó fejére tapos, lábainál holdsarló. Jobb kezét a szíve fölött tartja, bal kezében a tisztaság szimbóluma a liliom látható. Köntöse kék, ruhája fehér, fejét glóriaként tizenkét csillagból álló koszorú övezi.
A festményt korábban már restaurálták, ennek nyoma főleg a kép hátoldalán látható, ahol több helyen vászon darabkákat ragasztottak fel. Hogy ki és mikor restaurálta a képet nem tudjuk, restaurálással kapcsolatos feljegyzések eddig ugyanis csak a főoltárképet illetően kerültek elő, amely kapcsán 1926-ban Hosszú Márton és Újházi Sándor nevét, majd 1989-ben Jakobovits Miklós és Vinceffy László nevét említik.

Puskás Éva – restaurátor

Hálás
köszönet illeti a szatmári restaurátorokat Sulyok Lászlót és Puskás Évát a festmény felújításáért, Czumbil István tanár urat, egyháztanácsosunkat a keret aranyozásáért, Kaltenbacher Pál és Rolland kaplonyi mestereket a festmény levételéért és feltételéért, Méhi József vállalkozót a festmény szállításáért, és azt a családot, aki a festmény felújításának költéségét teljesen átvállalta.
IRODáK

Plébániai iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 12:00
hétfő és csütörtök: 17:00 - 19:00

Főesperesi iroda nyitvatártási ideje:

hétfő-péntek: 08:00 - 13:00

ELéRHETőSéGEINK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei
Str. 1 Decembrie 1918, nr. 54
RO-445100 Carei

Tel/Fax: +40 261 862 149
Mobil: +40 771 403 183 Email:

plebania@kalazanci.ro

INTéZMéNYüNK

Parohia Romano Catolică Nr. 1 Carei

COD FISCAL 8024129

COD IBAN:
RO96 RNCB 0222 0969 7469 0001
BCR CAREI