Megújult
a Paduai Szent Antal festmény. A restaurálás folyamatáról nézze meg
képes
beszámolónkat.
Hétfőn, szerdán és szombaton roráté szentmise
van reggel 7 órától. A szombati szentmise után szeretettel várjuk a
hittanterembe a híveket egy teára, kávéra, beszélgetésre.
Ma és jövő vasárnap mind a ketten gyóntatunk minden szentmise előtt, ill. egyikünk a szentmise alatt. Hétköznap – az egész év folyamán így van – minden szentmise előtt van gyóntatás. Éljünk a bűnbocsának lehetőségével, ne mulasszuk el a karácsonyi szentgyónást! Ezzel kapcsolatban kérem, hogy az év más vasárnapjain, amikor szentgyónást akarunk elvégezni, jöjjünk korábban a templomban. Az a tapasztalat, hogy a pap kinn ül a gyóntatószékben és csak a szentmise kezdése előtt jönnek gyónók. Akkor már kellemetlen, mert sietni kell a gyóntatással, hogy a szentmise kezdése ne csússzon. Az ideális az lenne, ha szentmise kezdés előtt 5 perccel már a pap be tudna menni a sekrestyébe, hogy a ministránsokkal is egyeztessen, és lélekben is készüljön a szentmise ünneplésére. Megértésüket őszintén köszönjük!
Szerdán de. 9 órától templomtakarítás lesz. Tisztelettel kérem az Önök segítségét is, minden segítő kéznek nagyon örülünk! Az idén két alkalommal volt közös takarítás (Húsvétra és Kirbájra), mind a kétszer kevesen voltunk.
A plébániai hittanórák véget értek. A templomi hitoktatás februártól, a második félév kezdetétől folytatódik.
A héten még van hittan-ovi.
A héten elkészült a püspökség restaurátor műhelyében a Páduai Szent Antal festmény. Ezt a napokban visszahozzuk és feltesszük, és ugyanakkor elvisszük az Avellinói Szent András festményt és a Szűzanya festményt is. Ezek hozzávetőlegesen húsvétig Szatmáron lesznek felújítás véget. A most felújított festmény restaurálási költsége is 5.000 RON-ba került, amit egy család adományozott nekünk. Ezt az adományozónak ezúton is hálásan köszönjük! A főoltárkép – ahogyan már korábban is hirdettük – egy marosvásárhelyi országos elismertségű restaurátor műhelyben van, mivel a Püspökség restaurátorai a mérete miatt nem tudták vállalni. A főoltárkép augusztusra, a templom búcsújára érkezik vissza.
Szeretetszolgálati perselyt helyeztünk el a Szent József oltáron. Aki szeretné ezzel is segíteni a rászorulóknak nyújtott karácsonyi csomag összeállítását,
még ma megteheti. Segítségüket őszintén köszönjük!
Még ma jelezhetik a betegeket, akik szeretnének Karácsonyra a szentgyónásban és a szentáldozásban részesülni. Őket és az elsőpéntekes betegeket péntek délelőtt látogatjuk meg.
A plébániai irodán és a sekrestyében kapható fali és forgatható
naptár a 2019-es évre.
Aki szeretne házszentelést, kérem, hogy máig jelezze. Nem kell jelentkezzenek azok, akiknél tavaly szenteltünk; csak azok, akiknél nem voltunk, és ezt most igénylik. A házszentelés december 27, 28, 29 és 30-án délután lesz.
A plébániai irodán és a sekrestyében kapható naptár a 2019-es évre.
Amikor hatodikos voltam, „kiemelkedő sportoló" díjat kaptam. Okos, atléta-alkatú, szellemes, jóképű és hihetetlenül kedves voltam.
Sajnálatos módon ott volt azonban Owens kisasszony is, mint tanárhelyettes. Ő volt Jenkins tanár úr segítsége. Tudta azt, hogy bár okos és kedves voltam, azért volt még egy-két dolog, amiben változnom kellett.
Az általános iskolában elvárt dolog volt, hogy táncolni tanuljunk.
Valahányszor táncórára mentünk, mindannyiszor megismétlődött ugyanaz a szörnyűség: a fiúk felsorakoztak az ajtóban, majd egymás után választottak egy-egy lányt táncpartnerül. A lányok ezalatt a padban ültek. Ahogy kiválasztották őket, felálltak, és csatlakoztak azokhoz, akik ebben a kegyben részesítették őket.
Hidd el nekem, a fiúk nem szerették ezt – legalábbis én nem. De képzeld csak magad a lányok helyébe! Gondolj bele, milyen arra várni, hogy kiválasszanak! Milyen azt látni, hogy kit választanak előtted! Milyen azon izgulni, nehogy olyan valaki válasszon, akit ki nem állhatsz! Attól rettegni, hogy egyáltalán kiválaszt-e valaki!
Képzeld magad Mária helyébe! Nem volt szép, sem túl okos. Kedves volt, de akkoriban ez nem volt elég. Kiskorában gyermekbénulása volt és egyik karját esetlenül tartotta, egyik lábával valami baj volt, ráadásul még egy kicsit kövér is volt.
Owens kisasszony egy napon félrehívott, és így szólt hozzám: „Dan, szeretném, ha a következő táncórán Máriát választanád!" Ez annyi volt, mintha azt kérte volna, hogy repüljek el a Marsra.
„Még hogy én ne a legjobb, legcsinosabb, legnépszerűbb lányt
válasszam, amikor rám kerül a sor?!"
Owens kisasszony azt is mondta, hogy egy kereszténynek ezt kell tennie. Rögtön tudtam, hogy nekem végem van.
Végem, mert tudtam, hogy igaza van. Jézus is pontosan ezt tette volna.
Gyötrődtem. Ha most Máriát választom, búcsút inthetek annak a vonzó képnek, amit magamról, mint vagány srácról kialakítottam.
Eljött a nap, amikor újból négyes tánc következett. Ha Isten szeret engem - gondoltam magamban, - akkor megadja, hogy én legyek az utolsó. Akkor nem kelt nagy feltűnést, ha Máriát választom. Azt fogom tenni, ami helyes, és semmibe sem kerül nekem.
Kitalálod-e, hová kerültem? Valamilyen oknál fogva Jenkins tanár úr a sor elejére állított. Ott álltam, a szívem hevesen kalapált, most már tudtam, hogyan érezheti magát némelyik lány.
A lányok tekintete felém fordult, néhányan mosolyogtak. Ránéztem Máriára, s azt láttam, hogy félig-meddig hátrafordult, és fejét lehajtva a padot nézte. Ekkor megszólalt Jenkins úr:
– Nos, Dan, válaszd ki a táncpartnered!
Emlékszem, úgy éreztem, mintha valahol nagyon messze lettem volna. Hallottam a saját hangomat megszólalni: „Máriát választom."
Még ma is élesen látom magam előtt Mária arcát. Felemelte a fejét, és arcán, amit egyszerre öntött el a pír az örömtől, a meglepetéstől és a zavartságtól, az öröm hamisítatlan kifejeződése, sőt, büszkeség volt látható. Olyan tiszta volt mindez, hogy el kellett fordítanom a fejemet, mert tudtam, hogy nem érdemeltem meg.
Mária odajött, karon fogott, ahogyan tanítottak bennünket, és úgy jött mellettem a beteg lábával és egyéb hiányosságaival, akárcsak egy hercegnő.
Mária velem egyidős. Azután az iskolai év után soha többé nem láttam. Nem tudom, hogyan alakult az élete azóta, vagy mit csinál. De merem remélni, hogy legalább egy napról kellemes emléke maradt a hatodik osztályból. Tudom, hogy nekem igen.
Most adventben még inkább válasszuk mi is a számunkra kényelmetlenebbet, ami több lemondással jár, ahol több áldozatot kell hoznunk szeretteinkért, másokért.
Megújult
a Paduai Szent Antal festmény.
